Szombaton az időjárás a napsütéssel fogadta kegyeibe a ballagókat és a népes vendégsereget. Az alsóbb évesek virágba borították az épület termeit, folyosóit majd hagyományos módon egy utolsó becsengetéssel, elkezdődhetett az utolsó osztályfőnöki óra.
Hagyományos útvonalon indultak folyosóról folyosóra, énekelve ballagóink. Az udvarra érve diáktársaik kordonja közt haladva elérték a ballagási kaput, melynél igazgató asszony mosolygó tekintete fogadta őket. Egy kézfogással köszönt el minden tanulótól és köszönte meg az osztályfőnökök munkáját.
Hét osztály sorakozott fel a ballagási téren.
A köszöntés himnusz után, Bálint Gábor plébános köszöntötte ballagóinkat és ősi áldással kívánt sikeres vizsgákat és boldogulást az életben.
Harmath Nóra 9/E osztályos tanuló, Kántor B. Péter: Tárd ki a szíved című versét szavalta, Pintér Károly tanár úr gitárkíséretével.
A 11-esek búcsúbeszédét Schnemann Emese mondta el.
A Bojtorján együttes: Vigyázz magadra fiam című számát adta elő Cseh Klára, Fábián Alexandra, Gosztola Angelika és Sikter Barnabás, Olvasó György és Pintér Károly tanár úr gitárkíséretével.
Énekeseink egy-egy szál virággal köszöntek el a társulat ballagó tagjaitól.
Végzős tanulóink megható búcsúbeszédét Sikesdi Brigitta mondta el, aki bátran biztatta társait, hogy merjenek nagyot álmodni és repüljenek egészen a holdig, mert neki sikerült itt a Nagyváthyban.
Gosztola Angelika Jobbágy Károly: Virágszál című versét adta elő.
Vargánáné Nagy Viola igazgató asszony ünnepi beszédében így köszönt el diákjainktól:
„Higgyetek önmagatokban és soha ne adjátok fel az álmaitokat! Váljatok akár tudósokká, jó szakemberré, legyetek sikeres sportolók, vagy váljék belőletek bármi, egy a lényeg dolgozzatok becsületesen, és soha ne feledkezzetek meg arról. hogy honnan indultatok, kik segítettek benneteket oda ahova eljutottatok!”
Felhívta figyelmüket , hogy az iskola kapuja ez után is nyitva áll bármikor előttük, segítő kezeink bármikor megfoghatják!
A 12/A osztály produkciója Füstös Alíz szóló énekével mindenkinél könnyeket csalogatott a szemekből: Leperegnek az utolsó könnyek…
Pál Gyöngyi a diákönkormányzat segítő tanára tolmácsolta a végzős osztályfőnökök elköszönő gondolatait, melyben szerepelt
- történet tealevelekről melyek megváltoztatták a környezetüket,
- urakról akik kiérdemelték az iskola diáknapjainak örökös győztese címét
- „szerelem első látásra”
- vérrel és verítékkel megszerzett kettesről és ötösről egy nagyon jó közösségben,
- állandó alapzajról, barátságokról, melyek talán egy életen át kísérik tanulóinkat,
- traktorozni, kombájnozni vágyó, erős, hajlíthatatlan egyéniségekről,
- számmisztikáról a hármasok osztályában:
három év, három osztályfőnök, három szakmai csoport,
és idézve a tanár urat, aki a világhálóról gyűjtve a világ hármas osztottságát is bemutatta nekünk
- test, lélek, szellem
- születés, élet, halál
- múlt, jelen, jövő
- szentháromság…
Hagyomány, hogy Nagyváthys emléktollal köszönünk el a kiváló munkát végzett tanulóktól.
Idén a következő diákok érdemelték ki:
- Barna Zsombor, Füstös Alíz, Harmath Réka, Nagy Boglárka, Németh Viven, Sikesdi Brigitta 12.A
- Balassa Vince, Péter Gergő 12.E
- Bognár Dániel, Ivanics Alekszandra, Kovács Petra, Némedi György, Papp Richárd, Vargyas Ádám 14.E
- Lóki Dávid, Szakács Zoltán 12.I -Balatincz Richárd és Nagy Máté 11.I osztályos tanulók.
A lufik elengedése következett és a 12.G nem hazudtolta meg magát, egységüket, összetartozásukat kifejezve egy csokorba összekötve bocsátották az ég felé fekete léggömbjeiket. Hagyományosan ebben az évben is a ballagók szalagja a zászló átadás követően felkerült az iskola zászlajára, ezzel zárult ünnepélyünk.
