A Veit Ludwig von Seckendorff-Gymnasium, Meuselwitz

            Meuselwitz egy Csurgónál valamivel nagyobb település Németország Thüringia tartományában, kb. félúton Drezda és Lipcse között, az egykori NDK (DDR) területén.
Az iskola névadója régi frank és szász nemesi család sarja, mely utóbb Ausztriában és Németországban is szerepelt és nevét Seckendorf falutól (Nürnbergnél) kapta. Veit Ludwig  tudós és államférfiú, egyetemi tanulmányait Strassburgban elvégezvén, a góthai, majd a szászzeitzi hercegek szolgálatában működött mint tanácsos és kancellár. Meuselwitzben kastélyt építtetett, sokat jótékonykodott, élethosszig tanult, ezért is választhatták az iskola névadójának.
Az iskolát az oklevelek először a 16. század közepén említik. 1889 és 1912 között fiúiskola működött Meuselwitzben 3 osztállyal. 1912-ben bevezették a 9 osztályos középiskolai képzést, idegen nyelvként franciát és angolt tanítottak. 1930-ban már 210 diák tanult és 12 tanár tanított az iskolában. 1933 és 1945 között az iskola kizárólag fiúiskola volt, 1946-tól újra lányok is járhattak a népiskolába, melynek egyik épületét Karl Marx Iskolának, másik épületét pedig Friedrich Engels Iskolának nevezték el, szovjet hatásra. Idegen nyelvként természetesen oroszt tanítottak.
Németország újraegyesítése után, 1991-ben kezdi meg az iskola újra gimnáziumként a működését, azaz 5. osztálytól 12. osztályig járnak ide a gyerekek, majd az érettségi letétele után továbbtanulhatnak.
         Az iskola először 1999-ben pályázta meg a thüringiai Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumnál az "Europaschule" címet, amelyet tevékenysége alapján 3 évre meg is kapott. Miután 2002-ben és 2005-ben is elnyerték ezt a címet, tehát háromszor egymás után, így ők az "Europaschule" nevet korlátlanul használhatják, amíg betartják a feltételeket, amelyek ezzel a címmel együtt járnak.
Mit is jelent ez az elnevezés, és milyen kritériumoknak kell megfelelni?
Az "európaiskola" kifejezés olyan iskolát takar, amely az iskolai tanítás során hangsúlyt helyez az európaorientált, interkulturális képzésre, azaz diákjait arra készíti fel, hogy a "nagy közös Európa-házban" éljenek. Ösztönzi a tanulókat a más országból származó emberekkel való találkozásra, párbeszédre, hogy ezáltal más kultúrákat is megismerjenek, nyitottabbakká váljanak a világra és hozzájáruljanak Európa egységéhez.
Az "európaiskolák" a következő alapelveket tarják irányadónak:

- európai témák integrációja az oktatásba minden évfolyamon, részvétel európai versenyeken és ifjúsági fórumokon
- az idegen nyelvek tanítása a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerint, amelyet az Európa Tanács 1989 és 1996 között dolgozott ki
- testvériskolai projektek és gyakorlatok
- szakmai továbbképzések a programban részt vevő tanárok számára
- európai értékek közvetítése az iskolán kívüli közvetlen környezetben
- minőségbiztosítás.

• A meuselwitzi gimnáziumnak a következő országokban vannak testvérkapcsolatai: Olaszország, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia, Magyarország.
• 

Kolping Nagyváthy János Katolikus Középiskola, Csurgó

        Az intézmény névadója, Nagyváthy János a Festetics-grófok jószágigazgatója volt. Nyugdíjazása után, 1797-ben költözött Keszthelyről Csurgóra, ahol kis birtokot kapott, és komoly szerepe volt az 1792-ben alapított református gimnázium megszervezésében, fontos feladatának tekintette a mezőgazdasági képzés fejlesztését is.
Az 1799/1800-as tanévben Csokonai Vitéz Mihály helyettes tanárként tanított az akkor már református gimnáziumban, melynek 9 diákja volt. Ezért később róla nevezték el az iskolát. A 19. században az iskola működése többé-kevésbé folyamatos volt.
A csurgói Református Kollégiumot 1944. október 29-én a háború, a front közelsége miatt bezárták, a tanítás csak 1945-ben indulhatott újra, ekkor kialakult az általános iskolai tagozat. 1948 nyarán államosították a gimnáziumot, az így létrejött "új" intézmény neve Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium lett.
1948 szeptemberében megalakult a diákszövetség, virágzott a sportélet, de mindkettőre rányomta bélyegét a kor ideológiája. Eltávolították a nemesek szobrait és képeit.
Már 1941-ben elkezdődött az iskolában a  mezőgazdasági képzés, amely 1960-ban Mezőgazdasági Szakiskola néven önállósult.
A gimnázium tagozataként 1974-ben megindult az óvónői szakközépiskola, amelyből 1990-ben pedagógia szakközépiskola lett. 1991-ben újraindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is.
Az 1992-es év több szempontból is jelentős volt az iskola történetében, hiszen egyrészt nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték az iskola fennállásának kétszázadik évfordulóját; másrészt a rendszerváltás után az egyházak lehetőséget kaptak arra, hogy visszaigényelhessék a korábban államosított intézményeiket, épületeiket. A gimnázium így 1992-ben kettévált, az egyik része egyházi, a másik önkormányzati lett, amit először Csurgó város, majd Somogy megye önkormányzata tartott fenn. A két iskola működésének egy épület nem volt elegendő, ezért a város az önkormányzati gimnáziumnak adta a Meller-kastélyt, ahol a pedagógiai szakközépiskolai oktatás folyt.
1953-ban ipari iskolát is alapítottak Csurgón, amely 1976-ban egyesült a Mezőgazdasági Szakiskolával így alakult meg a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Megindult az Iharosi úton egy új, minden igényt kielégítő iskolakomplexum felépítése, melyben elméleti tömb, tanműhelyek, sportlétesítmények, kollégium és konyha is helyet kapott. Többszöri névváltoztatás után az intézmény felvette Nagyváthy János nevét.
Iskolánk szerkezete a Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet valamint a Somogy Megye Önkormányzatának Gimnáziuma és Szakközépiskolája összevonásával alakult ki az 1995-ös tanévben.
A TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképzési Központ) megalakulásával úgy gondoltuk, hogy beiskolázás szempontjából jobban érvényesülhetünk, ha mi is belépünk ebbe a szervezeti formába, így lettünk Somogyi TISZK Nagyváthy János Középiskolája 2008-tól 2013-ig. A csatlakozás nem bizonyult az iskola számára előnyösnek, termelő iskolaként (a mezőgazdasági képzéshez saját földek és állatállomány tartoznak) a saját bevételünkkel sem mi rendelkezhettünk, intézményünk semmilyen pályázatban nem vehetett részt önálló intézményként, csak a TISZK részeként, ezért más megoldást, más fenntartót kerestünk.
2013. szeptember 1-jén a Nagyváthy Középiskola a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásába került, és újra önállóan működik. Az iskola a korábbi évekhez hasonlóan látja el nevelési és oktatási feladatait. Egyházi kötődésű intézményként, kötelező a felekezeti hit- és erkölcstanoktatás.
Sokszínű iskola vagyunk: sajnos a nyolcosztályos gimnáziumi tagozatunkra 2006-tól nem engedett az akkori fenntartó beiskolázni, de van négyosztályos gimnáziumunk, szakközépiskolánk, mely informatikai rendszergazdákat, autószerelőket, mezőgazdasági gépésztechnikusokat és pedagógiai és családsegítő munkatársakat képez, illetve szakiskolánk, ahol a fiúk asztalosnak, hegesztőnek, ipari és mezőgazdasági gépésznek, a lányok szociális ápolónak és gondozónak tanulhatnak.